Gyémánt
A gyémántok, azok a drágakövek, amelyek szépségükkel évszázadok óta vonzzák az emberek figyelmét. Felfedezésük óta a legszebb drágaköveknek tartják őket, amelyek a világ legritkább, legkeményebb és legtisztább drágakövei. Egyedülálló kémiai összetételük, tulajdonságaik és szerkezetük csodálat, vágy és érdeklődés tárgyává teszi őket.
A gyémánt szó a görög Adamas szóból ered, ami elpusztíthatatlant jelent. Ez az egyetlen drágakő, amely egyetlen elemből, szénből készül, általában kb. 99,95 százalék szenet tartalmaz, a fennmaradó 0,05 százalék pedig egy vagy több nyomelemet tartalmazhat, amelyek egy része befolyásolhatja a színét vagy alakját. A gyémánt az általunk ismert legkeményebb drágakő és az egyik legkeményebb anyag.
Kezdetben a gyémántokat csak folyó hordalékából nyerték, és semmi konkrétat nem tudtak eredetükről. Csak azután, hogy Dél-Afrikában 1871-ben felfedezték az első gyémántlelőhelyeket, az emberek elkezdték vizsgálni azok eredetét. Idővel más lelőhelyeket is felfedeztek. A legfontosabbak közülük Ausztráliában, Botswanában, Zaire-ben, Jakutföldön, Oroszországban, Dél-Afrikában, Kanadában, Ghánában, Sierra Leonéban, Namíbiában, Indonéziában, Indiában, Kínában, Zimbabwéban, Brazíliában, Tanzániában található, de más országokban is felfedezhetők.
Az ásvány képződésének módja segít meghatározni az identitást. A gyémánt nagyon magas hőmérsékleten és nagy nyomáson keletkezik, körülbelül 160 kilométeres mélységben a Föld felszíne alatt. A gyémánt kristályszerkezete izometrikus, ami azt jelenti, hogy a szénatomok minden irányban lényegében azonos módon kötődnek. Egy másik ásvány, a grafit is csak szenet tartalmaz, de képződési folyamata és kristályszerkezete nagyon eltérő. Emiatt a grafit olyan puha, hogy írni is lehet vele, míg a gyémánt olyan kemény, hogy csak egy másik gyémánttal karcolható meg.
Ezen tényezők bármelyike nélkül a gyémánt csak egy következő ásvány lenne. Szerencsére azonban a kémiai összetételnek, a kristályszerkezetnek és a képződési folyamatnak a különleges kombinációja adja a gyémántoknak azokat a tulajdonságokat, amelyek különlegessé teszik őket.
Hogyan kerülhet tehát egy gyémánt ilyen mélységből a föld felszínére? Ez kicsi, de gyors vulkánkitörések segítségével történik. Keménysége miatt a gyémánt a földkéregén keresztül képes eljutni a felszínre, ahol a vulkanikus kőzet, amelybe be van ágyazva, kiszorítja.
Közvetlenül az ilyen vulkánok alatt van egy sárgarépa alakú "cső", amely tele van vulkáni kőzetekkel, köpenydarabokkal és néhány beágyazott gyémánttal. A sziklát kimberlitnek nevezik a dél-afrikai Kimberley városa után kapta a nevét, ahol először fedezték fel őket, és minden ahányszor egy sziklát sikerül találni, esély van gyémántra is.
A gyémántok kivételesek fizikai tulajdonságaikban, különösen keménységükben és nagy fényszórásukban és fénytörésükben, ami azt jelenti, hogy jól osztják a fényt az egyes színekre. Ez a jelenség a jól csiszolt gyémántoknak vonzó csillogó megjelenést kölcsönöz. Ezeknek és más tulajdonságoknak köszönhetően a gyémánt nagy keresletű az ékszerészetben, de keménysége miatt egyes iparágazatok nagy keresletnek örvend.
A gyémántot leginkább az ékszerekben használják dekorációs ékszerek formájában. Az 1950-es években az Amerikai Gemological Institute of America kifejlesztett egy szabványosított módszert a gyémánt minőségének meghatározására, és a "Négy C" néven ismert, ami azt jelenti:
- Karát (carat)
- Tisztaság (clarity)
- Szín (color)
- Csiszolás (cut)
A gyémántok feldolgozatlan, nem megmunkált állapotukban nem mutatják meg teljes szépségüket. durván nem mutatják teljes szépségüket. Vágni és csiszolni kell őket, hogy felfedje mindazt a csillogást, amely olyan híressé, ritkává és egyre növekvő értékké teszi őket.
Karát: A gyémánt tömegét karátban mérik (1 karát 200 mg-nak felel meg). A kisméretű gyémántok értéke általában alacsonyabb, mint az azonos minőségű nagyobb köveké. Ez azért van, mert a kisebb ékkövek elég gyakoriak, a nagyobb kövek viszont ritkán fordulnak elő. A karát megjelölése 1ct vagy 1 karát.
Tisztaság: Az ideális gyémánt törésektől és zárványoktól (a drágakőben lévő idegen anyag részecskéitől) mentes. Ezek rontják a drágakő megjelenését és megzavarják a fény áthaladását. Ha nagy mennyiségben, sötétebb színárnyalatokban, jól látható helyeken vagy túl nagy méretben vannak jelen, akkor jelentősen rontják a csiszolt drágakő megjelenését, értékét. Csökkenthetik a kő keménységét is.
A gyémánt tisztasága a belső és külső jellemzők jelenlétére utal, amelyeket gyakran "zárványoknak" és "foltoknak" neveznek a gyémántban. A zárványok apró hibákban nyilvánulnak meg kristályok, felhők, tollak és hasonlók formájában. Ezek már a gyémánt képződésénél jelen vannak. Külső sérülések, például karcolások, bemélyedések vagy barázdák, megtörténhetnek a gyémánt bányától a piacig vezető útja során.
A gyémánt tisztaságát a "Hibátlantól” (10-szeres nagyításnál nem láthatók zárványok vagy foltok) a "Zárványosig” (szabad szemmel látható zárványok és/vagy foltok) terjedő skálán osztályozzák. A gyémánt tisztasági skála a következő:
- Flawless (FL) - 10x nagyítással sem láthatók zárványok vagy foltok.
- Internally Flawless (IF) - a kőben nincs zárvány, csak jelentéktelen felületi hibák láthatók 10x nagyítással.
- Very, Very Slightly Included (VVS1 a VVS2) - a zárványok még 10x nagyítással is nehezen láthatók.
- Very Slightly Included (VS1 a VS2) - 10x nagyítássál látható, de szabad szemmel nehezen észrevehető apró zárványok.
- Slightly Included (SI1 a SI2) – 10x-es nagyítássál látható apró zárványokat tartalmaz.
- Included (I1, I2 a I3) – zárványok, amelyek szabad szemmel is láthatók. Ezek a gyémántok gyakran kevésbé elfogadottak az ékszerészetben.
A gyémánt tisztasága befolyásolhatja a csillogását és szikráját, de fontos megjegyezni, hogy sok zárvány olyan kicsi, hogy nem befolyásolja a gyémánt szépségét vagy szerkezeti integritását. A tisztaság fokozatának kiválasztása gyakran a személyes preferenciáktól, a költségvetéstől és a gyémánt általános megjelenésétől függ.
Szín: A legtöbb gyémánt színtelentől az enyhén sárgáig, barnáig vagy szürkéig terjed. A legismertebb és legértékesebb gyémántok azok, amelyek teljesen színtelenek. Ezek értéke a legmagasabb. A színes gyémántok azonban egyre népszerűbbek, és számos árnyalatban kaphatók, beleértve a vörös, rózsaszín, sárga, narancssárga, lila, kék, zöld és barna árnyalatokat. A legkisebb színbéli eltérések is jelentősen befolyásolhatják a színes gyémánt értékét. A legértékesebb árnyalatok a rózsaszín, piros, kék és zöld. A színes gyémántok értéke színük intenzitásán, tisztaságán és minőségén alapul. Azokat, amelyek gazdag, élénk színűek, "divatos színű gyémántoknak" vagy "fancy"-nek nevezik. Átlagosan 10 000-ből csak egy gyémánt rendelkezik olyan színnel, amely megérdemli a "divatos" megnevezész. Ez a ritkaság rendkívül értékessé teszi a díszes gyémántokat. Némelyikük, árveréseken, karátonként több mint egymillió dollárért kelt el. Ezek a legértékesebb és legfigyelemreméltóbb drágakövek.
GIA Color Scale, az Amerikai Gemological Institute of America (GIA) által kifejlesztett, világszerte elismert gyémánt osztályozási színskálája. Ez a skála a gyémántok színének felmérésére szolgál, amely az egyik legfontosabb tényező, befolyásolja értéküket és vonzerejüket. A GIA egy elismert gemológiai szervezet, amely kiterjedt kutatásokkal és tapasztalattal rendelkezik a drágakövek értékelésében és értékében.
A GIA színskála betűkből és számokból áll, amelyek a gyémánt színének különböző árnyalatait jelzik. A gyémánt színei a színtelentől (D) a láthatóan színesig (Z) terjednek. Valójában a gyémánt színének osztályozása összetett folyamat, amely összehasonlítást igényel a referenciamintákkal a pontos szín meghatározásához.
A D értékű gyémántokat tekintik a legértékesebbnek, mivel különösen ritka és teljesen színtelen. Ezért érvényes – minél kevesebb a szín, annál magasabb az érték. (A kivétel a díszes színű gyémántok, mint például a rózsaszín és a kék, amelyeket ezen a színskálán kívül osztályoznak.)
A gyémánt színének meghatározása nem csak az értékesítés szempontjából fontos, hanem az ékszerekben való megjelenés szempontjából is. A szín jelentősen befolyásolhatja a fényességét, ragyogását és összbenyomását. Mivel a színbeli eltérések nagyon finomak lehetnek a hétköznapi ember számára, a GIA szabványos körülmények között és professzionális színbesorolási segédeszközök segítségével végzi a színbesorolást.
A GIA színskála azonban csak egy a sok tényező közül, amelyek befolyásolják a gyémánt értékét. Egyéb tényezők közé tartozik a vágás és a forma, az átlátszóság és a karátsúly. Mindezen elemek kombinációja határozza meg a gyémánt teljes piaci értékét.
- D-F: Színtelen gyémánt. A legmagasabb minőségi besorolás, amit gyémánt kaphat.
- G-J: Ebben a fokozatban kevés szín található a drágakőben, ami szinte láthatatlan.
- K-M: Épphogy észrevehető színeket tartalmaz, viszont befolyásolja a gyémánt összbenyomását.
- N-Z: Ezekben a fokozatokban a szín jól látható.
Vágás, csiszolás: A gyémánt csiszolásánál alkalmazott tervezés és kivitelezés minősége határozza meg a végső szépségét. A gyémánt felületét szabályos geometriai formára vágják, amelyeket szakmailag fazettáknak neveznek. A fazetták vágási szögei, a kialakítás arányai és a polírozás minősége meghatározza a megjelenést, a fényességet és a ragyogását. Az ideális kövek tökéletesen csiszoltak, hogy erősen tükröződjenek, és a lehető legtöbb szórt fényt bocsátják ki (az úgynevezett „tüzet”). A megfelelő fazettás felületek mérete és alakja azonos. A tökéletes gyémánt minden oldalának éleinek a legnagyobb pontossággal találkozniuk kell a szomszédos lapok éleivel is – nincs helye a hibának.
A leghíresebb csiszolás a briliáns. A briliáns valójában egy speciális gyémánt csiszolás, amelyet "kerek briliáns vágásnak" neveznek. A kerek gyémánt csiszolás az ékszerekben használt egyik legnépszerűbb és legklasszikusabb gyémánt csiszolás. Úgy tervezték, hogy maximalizálja a gyémánt ragyogását azáltal, hogy optimalizálja a fény és a kő közötti kölcsönhatást. A kerek briliáns vágásnak általában 57 vagy 58 oldala van, beleértve a tábla (sima felső felület), a koronát (a gyémánt teteje a szalag felett), a pavilont (a gyémánt alja a szalag alatt) és a kalett ( a kis oldal alján).
Arányok: A vágás gondosan megtervezet, meghatározott arányokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy a fény áthatoljon a gyémánton, belülről visszaverődjön, majd a szikra és a tűz ragyogó megjelenítéseként visszatérjen a szemlélő szemébe.
Szimmetria: Egy jól kivágott kerek briliáns gyémánt magas fokú szimmetriát mutat, minden oldala pontosan egy vonalban van és kiegyensúlyozott az ellenkező oldalon lévő megfelelőjével.
Optikai tulajdonságok: A kerek briliáns vágást úgy tervezték, hogy megmutassa a gyémánt optikai tulajdonságait, beleértve a diszperziót (a fehér fény felosztását spektrális színeire) és a szcintillációt (a fény csillogását és felvillanását, amikor a gyémánt mozgatva van).
Tűz és ragyogás: A "tűz" kifejezés a szóródásból eredő színes fényvillanásokra utal, míg a "ragyogó" kifejezés a gyémánt általános fényességét és csillogását foglalja magában a kiváló fényvisszaverő képesség miatt.
Tökéletes csiszolás: A gyémántot, amelyet meghatározott matematikai és optikai irányelvek szerint vágnak meg, hogy maximalizálják a ragyogását, gyakran "tökéletes csiszolásnak" nevezik.
A kerek briliáns csiszolás nagyon felkapott, mert képes megragadni és visszaverni a fényt oly módon, hogy fokozza a gyémánt vizuális vonzerejét. Azonban sok más gyémántcsiszolás is létezik, mindegyiknek megvan a maga egyedi stílusa és jellemzői – négyzetes, smaragd, körte és márkíz. Eljegyzési gyűrű kiválasztásakor a leggyakrabban a különböző gyémántvágások érdeklik az embereket, ha érdekli ez a téma, olvassa el tippjeinket az eljegyzés megtervezéshez.
Szintetikus gyémánt
A gyémánt nagyon értékes anyag, ezért az emberiség évszázadok óta dolgozik laboratóriumi előállításán. A szintetikus gyémántok olyan mesterséges anyagok, amelyek kémiai összetétele, kristályszerkezete, optikai tulajdonságai és fizikai viselkedése megegyezik a természetes gyémántokkal. A szintetikus gyémántokra használt egyéb nevek a következők: "laboratóriumban termesztett", "laboratóriumban létrehozott" és "ember által készített". Ezek az elnevezések helyesen jelzik, hogy a gyémántok nem természetes úton keletkeztek a Földön, hanem emberek hozták létre.
A gyémánt első kereskedelmileg sikeres szintézisét 1954-ben hajtották végre a General Electric dolgozói. Azóta sok cégnek sikerült ipari felhasználásra alkalmas szintetikus gyémántot előállítania. Napjainkban az elfogyasztott ipari gyémánt nagy része szintetikus, és Kína vezet a világon évente több mint 4 milliárd karátos termeléssel.
Hogyan tisztítható
A gyémánt kemény drágakő, így gond nélkül tisztíthatja meleg szappanos vízzel és egy kis puha kefével. A legtöbb gyémánt ultrahangos és gőztisztításra is alkalmas, de mielőtt e két módszer valamelyikét választaná, győződjön meg arról, hogy a kövön nincsenek-e elváltozások vagy komoly repedések.
Érdekességek
- A valaha talált legnagyobb gyémánt a Cullinan Diamond, amely elképesztő 3106 karátot nyom. 1905-ben fedezték fel Dél-Afrikában, és később több kisebb gyémántba vágták, a két legnagyobb darab pedig a brit koronaékszereket díszítette.
- A tudósok úgy vélik, hogy gyémántok létezhetnek más bolygókon is, például az Uránuszon és a Neptunuszon. Ezek a bolygók olyan nagy nyomásúak, amelyek szénből gyémántot képezhetnek.
- Az ókorban a gyémántról azt hitték, hogy gyógyító ereje van, és gyakran használták olyan betegségek gyógymódjaként, mint a fáradtság, a mentális betegségek, sőt a mérgezés is.
- A gyémánt eljegyzési gyűrűk használatának hagyománya az 1800-as évek végére nyúlik vissza, amikor a De Beers gyémántgyártó cég marketingkampányt indított, amely népszerűsítette a "A gyémánt örök" kifejezést.
- Gyémántok, mint státuszszimbólum. A történelem során a gyémántokat gazdagsággal, hatalommal és státusszal társították. A királyi személyek viselték őket, koronájukat díszítették, és a presztízs szimbólumaként használták őket.
- Nincs két teljesen egyforma gyémánt. Még a hasonló tulajdonságokkal rendelkező gyémántok is egyedi zárványokkal, hibákkal és növekedési mintákkal rendelkeznek, amelyek minden kövön mást tesznek.
- The Hope Diamond: A mélykék színéről és gazdag történelméről ismert, ez a híres kék gyémánt, melyről az a hír járja, hogy átkot hordoz. Különböző tulajdonosokon ment keresztül, és most a Washington DC-ben található Smithsonian Intézetben látható
Fontos tudni, hogy a gyémántok kulturális, történelmi és tudományos jelentőséggel bírnak, ami sokkal többet csinál belőlük, mint pusztán gyönyörű drágaköveket.