A BEVÁSÁRLÓKOSARA ÜRES.
A BEVÁSÁRLÓKOSARA ÜRES.
Hogyan lesz az ásványból drágakő?
A drágakő szó alatt mindenki egy ritka drágakövet képzel el, amely rendkívül szép, fényes és magával ragadó színekben pompázik. Azonban nem minden ásvány drágakő vagy féldrágakő. Hogyan lettek egyes ásványok drágakövek? Ki határozza meg az "árukat", és miért olyan ritkák?
Mi az a drágakő?
A Nemzetközi Gemológiai Intézet (GIA) meghatározása szerint a drágakövek olyan ásványok, amelyeket szépségük és tartósságuk alapján választottak ki, majd csiszoltak és fényeztek az ember számára, hogy ékszerként használják. Nemcsak kivételes esztétikai tulajdonságaik, például gyönyörű fényük és színárnyalataik alapján értékelik őket, hanem megújíthatatlanságuk és a természetben való ritka előfordulásuk miatt is.
A drágakövek alapvető jellemzői a következők:
- Ritka előfordulás – a természetben nagyon ritkák, ami növeli az értéküket
- Kristályszerkeze – szabályos geometriai formájuk van
- Keménység – a Mohs-skála szerint nagy keménység jellemzi (7 és több)
- Optikai tulajdonságok – átlátszóak vagy áttetszőek a fény számára, jellegzetes fényt és színárnyalatot mutatnak. A diszperzió (színszóródás) szintén ritakaságszámba megy (szivárványszínek)
- Vegyszerállóság – stabilak, ellenállnak a vegyszereknek és az időjárásnak
A leghíresebb drágakövek közé tartozik a gyémánt, smaragd, akvamarin, rubin, zafír és az opál. Folyami és tengeri hordalékban bányásszák, vagy közvetlenül az anyakőzetből nyerik. Ezeket a köveket ezután köszörüléssel és polírozással alakítják.
A leghíresebb drágakövek: TOP 5 drágakő
Több tucat világhírű drágakő létezik, de a leghíresebbek a gyémánt, a rubin, a zafír, a smaragd és az alexandrit. Ez az 5 drágakő a legritkább és legértékesebb drágakő közé tartozik, amelyeket a gemológiai közösség általában valódi drágaköveknek tart. Ezt ritka előfordulásuknak, példátlan szépségüknek, nagy ellenállóságuknak és értéküknek köszönhetik. Még ezeken a drágaköveken belül is vannak értékesebb és ritkább változatok, például vörös rubinok, de összességében ez a drágakövek legelitebb listája.
Milyen drága egy drágakő?
A drágakövek értékét több szempont alapján határozzák meg. Szakértők – és gemológusok értékelik őket. Magát a drágakő értékelési folyamatát a következő 4 lépésben foglalhatjuk össze:
- Gemológiai elemzés és azonosítás - a drágakövet vizsgálatnak vetik alá annak érdekében, hogy megállapítsák annak eredetiségét, típusát és eredetét.
- A kritériumok értékelése - a szakértők több kulcstényezőt értékelnek: súly, telítettség és színárnyalat, a kő tisztasága, szimmetria és előfordulási ritkaság.
- Az érték meghatározása - a szakértők tudásukat, tapasztalataikat és a piac jelenlegi helyzetét felhasználva meghatározzák az adott drágakő hozzávetőleges eladási értékét.
- Tanúsítvány - Értékesebb kövek esetén általában egy hivatalos gemológiai laboratórium tanúsítványt állít ki, amely igazolja a drágakő azonosítását és paramétereit.
Honnan származik a karát és mit jelent pontosan?
A drágakövek ára nagyon változó, és több tényezőtől is függ. Az ékszeriparban állandósult a súlyegység - a karát, amelyet drágakövek, gyémántok és gyöngyök súlyának mérésére használnak. A drágakő mérete közvetlenül összefügg a karátban mért súlyával – minél nagyobb, annál nagyobb a karátsúlya.
A drágakövek ára általában a súlyuk 1 karátjára vonatkozik. Nem utal a minőségére, a tisztaságára vagy a színére. Így a karát lehetővé teszi a drágakövek szabványos és pontos mérését és árképzését az egész iparágban.
1 karát = 0,2 gramm = 200 miligramm
A hozzávetőleges elképzeléshez bemutatunk egy példát. Egy hibátlan, kiváló minőségű fehér gyémánt hozzávetőleges ára 2 196 000 forinttól 5 490 000 forintig terjedhet karátonként. A smaragd és a zafír esetében az 1 karát ára 570 000 és 2 660 000 forint között mozog. Egy kiváló minőségű vörös rubin ára akár 6 840 000 forint is lehet.
Ékszer vásárlásakor ezeket az információkat a CT (carat) rövidítés alatt is megtalálhatja. Ha egy rubingyűrűn 0,05 CT van, az azt jelenti, hogy a rubin súlya 0,05 karát, ami körülbelül 10 milligramm.
Tudott róla?
A karát súlyegység egy szentjánoskenyérfa magjának súlyán alapul. Az egy karátot eredetileg a növény apró magocskáinak vagy magjainak tömegeként határoztak meg. Mind a név, mind az egység fokozatosan egységesült, elsősorban a velencei kereskedőknek és gyémántvágóknak köszönhetően. 1907-ben a karátot nemzetközileg pontosan 0,2 grammban (200 milligrammban) határozták meg a Párizsi Egyezmény alapján. Azóta a karát a drágakövek és ipari gyémántok elismert és szabványosított súlyegysége.
Mi az a fél drágakő és miért csak „fél”?
A féldrágakő, akárcsak a drágakő, egy ásvány. Az a tény, hogy "csak" féldrágakővé vált, annak köszönhető, hogy nem felel meg a drágakövekre vonatkozó értékelési feltételek egyikének.
Az egyik ilyen feltétel az előfordulás ritkasága. A féldrágakövek általában sokkal gyakoribbak a természetben, mint a legtipikusabb drágakövek. A féldrágakő például az ametiszt, a citrin, az achát, a kvarc vagy a türkiz. Az „igazi” drágakőhöz képest az alacsonyabb ár annak is köszönhető, hogy sokkal elérhetőbb a természetben. A legjobb féldrágakövek ára így is elérheti a több ezer eurót karátonként, de általában még így is jóval olcsóbbak, mint a hasonló méretű és minőségű gyémántok, rubinok vagy zafírok.
A "fél" megjelölés tehát azzal függ össze, hogy egy olyan kőről van szó, amely nem olyan magas minőségű, mint a legritkább drágakövek, de még így sem értéktelen. Színeiknek és variációiknak köszönhetően vonzóak és nagy rájuk a kereslet az ékszeriparban és a divat világában egyaránt.
Egyes esetekben nehéz pontosan meghatározni, hogy mely kövek a drágakövek és melyek a féldrágakövek, mivel ez a felosztás nem teljesen egyértelmű, és nagymértékben függ olyan szubjektív kritériumoktól, mint a kő ritkasága, ára vagy minősége.
A leghíresebb féldrágakövek
A leghíresebb féldrágakövek közé tartozik például az ametiszt, a citrin, az achát, a rózsakvarc, az opál és a jáde. A minősített féldrágakövek teljes számát nem lehet pontosan meghatározni. Ez a szám több ezer különböző típusú és féldrágakő származék körül mozog.
Jellegzetes lila színe miatt az ametiszt valószínűleg az egyik leghíresebb féldrágakő. Sok drágakővel ellentétben az ametiszt könnyebben elérhető nagyobb méretben is, aminek köszönhetően a nagyobb kövek is viszonylag megfizethetőek.
Az akvamarint gyönyörű kék színe miatt értékelik, amely az óceánra emlékeztet, és a világ legdrágább féldrágakövei közé tartozik. Főleg Brazíliából származik.
A citrint az élénk sárgától a narancssárgáig terjedő szín jellemzi, amely a napsugarakra emlékeztet, és az optimizmus kövének tekintik. Színét a vas nyomelemeinek jelenléte okozza.
A rózsakvarc a kvarc rózsaszín fajtája, amelyet gyakran használnak az ékszerészetben.
A tigrisszem egy kvarcfajta, amelyet gyönyörű selymes fény és eredeti minta jellemez. A kék tigrisszemek drágábbak és ritkábbak.
A kalcedon különböző változatokat tartalmaz, színes elemekkel. A kvarc mikrokristályos változata, a szennyeződésektől függően különböző színmegjelenéssel. Félig árnyékos, de kissé átlátszó is.
A gránátkő különböző árnyalatú a pirostól a sárgán át a zöldig. Nagy sűrűség és keménység jellemzi őket.
A türkiz a bölcsesség ásványa a kéktől a feketéig terjedő árnyalatokban található, gyönyörű erekkel. Ez egy viszonylag puha opál drágakő.
A jádé egy nagyon népszerű zöld drágakő, különösen az ázsiai kultúrában. Nagy sűrűsége és fénye vonzóvá teszi az ékszerkészítéshez.
És végül a topáz. Ez egy kerek sárgás-barna vagy kék magas fényű szilikát drágakő. Keménysége és áttetszősége miatt a legnépszerűbb és legolcsóbb ékszerkövek közé tartozik.
Hová tartozik a gyöngy, és miért különbözik a többi drágakőtől?
A gyöngy a világ egyik legrégebbi és legfigyelemreméltóbb drágaköve. A drágakövek közé tartozik, bár vannak bizonyos eltérései a hagyományos ásványi eredetű drágakövektől. A gyöngy az osztrigában képződik, és csak nagyon ritkán található meg a természetben. Ugyanakkor ez az egyetlen gyöngyszem, amelyet állat hoz létre.
Természetes, mesterséges és szintetikus féldrágakövek – mi a különbség?
Ha féldrágakövekről van szó, három jelzővel találkozhatunk - természetes, szintetikus és mesterséges féldrágakövek. Mi a különbség ezek között?
A természetes féldrágakövek kizárólag természetes eredetűek, vagyis a földkéregben zajló geológiai folyamatok során keletkeznek, emberi beavatkozás nélkül. Természetesen ezeknek a legmagasabb az értéke és az ára.
A laboratóriumban előállított féldrágakövek mesterségesen, laboratóriumi körülmények között jönnek létre, miközben kémiai szerkezetük és tulajdonságaik megegyeznek a természetes kövekkel. Ritka természeti drágakövek utánzására készülnek, pl. lab-grow gyémántok, szintetikus rubinok, zafírok, smaragdok. Értékük alacsonyabb, mint a természetes köveké, de látásra aligha lehet őket megkülönböztetni.
A szimulált féldrágakövek (ún.szimulánsok) mesterségesen előállított utánzatok. Nem ugyanaz a szerkezetük vagy tulajdonságuk, mint az általuk utánzott természetes drágaköveknek. Ilyenek például az üveg- vagy műanyag termékek. Alacsony az értékük, és a valódi kövek olcsó helyettesítőiként szolgálnak.
Ha összegeznünk kellene, a természetes féldrágakövek valódiak, a szintetikusok szerkezete megegyezik a természetesekével, de a laboratóriumi eredetű és a szimulált féldrágakövek csak utánzatok, amelyeknek nincs valódi belső értéke.
Bevezetés a kőzetek és ásványok világába
A kőzet és az ásvány rokon fogalmak a geológia és ásványtan területén, de eltérő jelentéssel bírnak. A kőzet az élettelen természet legelterjedtebb és legjelentősebb alkotóeleme. Ásványi anyagokból állnak, és különféle keverékeket alkotnak. Például a gránit kvarcból, földpátból, csillámból és más ásványokból áll. Kivételt képeznek a monoásványi kőzetek, amelyek csak egy ásványból állnak (a márvány csak kalcitszemcsékből áll). Ezek lehetnek apró kavicsok, de olyan nagy hegyek is, amelyek megmászhatók.
A kőzetek ásványi összetételük alapján három fő csoportra osztódnak:
- szilikátok, amelyek fő összetevői a szilikátok (kloritok, csillámok),
- nem szilikátok, amelyek egyéb ásványi anyagokból állnak, mint például kalcit, dolomit vagy kén,
- és vegyes, amelyben mindkét elem kombinálva van
A kőzettannak, a kőzetek tanulmányozásával foglalkozó tudományágnak bizonyos kapcsolata van az ékszerészettel. Igaz, nem közvetlenül, de egyes ásványokat ékszerek és dísztárgyak készítésére is felhasználnak.
Pótolhatatlan természeti szépségek
Az ásványok világának megértéséhez szükséges az egyes fogalmak helyes megkülönböztetése. Az ásvány kristályos formájú, amelynek kémiai összetétele pontosan meghatározott. Az ásvány és a kőzet alapvetően ugyanannak a dolognak két különböző neve. A geológiában és ásványtanban az ásvány kifejezést használják, míg a kőzet inkább népi archaizmus. A természet természetes részét képezik, és nem tudnak megújulni. És éppen innen ered a ritkaságuk.
És hova tartoznak a drágakövek? A drágakő egy ásványi kristály, amelyet feldolgozás után ékszerek vagy egyéb dísztárgyak készítésére használnak. Ezeket az ásványokat szépségük, erejük, tartósságuk és a természetben való ritka előfordulásuk miatt drágakőnek neveztek el. Minden drágakőnek több jellemzőt is teljesítenie kell, amelyekről fentebb részletesen írtunk. Ha egyiknek sem felel meg, akkor beszélünk féldrágakövekről.
A különböző típusú ásványok közötti különbségek megismerése elmélyítheti a természet szépsége és összetettsége iránti elismerését, valamint a Föld kincseiből készült ékszerek iránti elismerését. Az ékszerek értékét és ritkaságát elsősorban a természetben való ritka előfordulásuk és az egyes darabok egyedisége határozza meg.
30.08.2024
További cikkek
Mi a jobb befektetés: az arany vagy a gyémánt?
Árucikkekbe való befektetést fontolgat? Tudja meg, hogy érdemes-e többet fektetni aranyba vagy gyémántba.
Ha Ön is azok közé tartozik, akik azon gondolkodnak, mit tegyenek...
2024.9.3
Hogyan újrahasznosítható az arany, az ezüst és a nemesfémek?
Hogyan működik a nemesfém-újrahasznosítás? Veszít minőségéből az újrahasznosított ezüst? Ezekre és sok más kérdésre talál választ cikkünkben.
A globális felmelegedés idején,...
2024.7.30
