Hogyan és hol hordjuk a karikagyűrűt és az eljegyzési gyűrűtHogyan és hol hordjuk a karikagyűrűt és az eljegyzési gyűrűt

Maradjunk hűek a hagyományokhoz, vagy inkább próbáljunk ki újabb és eredetibb módot ezeknek a romantikus szimbólumoknak a prezentálására?

Az emberi kéz negyedik ujjának régóta használt „gyűrűsujj” megnevezése is azt jelzi, hogy a speciális funkciója nem csupán divathóbort. A hagyomány, amely a gyűrűsujjnak az eljegyzési és esküvői gyűrűk viselését adta feladatul, egészen a középkorig nyúlik vissza. A vena amoris, azaz a „szerelem vénája” az akkori nézetek szerint a szívet közvetlenül a bal kéz gyűrűsujjával összekötő ér volt. Ez tette ezt az ujjat ideálissá a partnerkapcsolat romantikus szimbólumának elhelyezésére.

A menyasszony karikagyűrűket tart a kezében

 

A szokás annak ellenére is fennmaradt, hogy az anatómia fejlődött és ama bizonyos ér létezését is tagadja. Az, hogy továbbra is eszerint járunk-e el, az egyéni ízléstől függ, azonban ennek eldöntésekor és inspirációként jól jöhet a partneri gyűrűk viselése alternatív stílusainak és hagyományainak áttekintése a világból.

 

A gyűrű szimbolikája

Kör forma, kezdet és vég nélkül, ami az örökkévalóságot fejezi ki, nem az egyetlen paraméter, amelynek köszönhetően a gyűrű a szerelem jelképévé vált. A kör közepén az üres térnek is sokatmondó jelentése van – a partneri viszony bejárati kapuját jelenti. A gyűrű elfogadása az ujjra való felhúzásával metaforikus aktussá válik, amely a romantikus viszonyt a partnerek között és a nyilvánosság előtt is megerősíti.

A kultúrák és civilizációk körében a karikagyűrűnek fokozatosan további praktikus funkciói és új szimbolikus jelentései is lettek. Valószínűleg már a neandervölgyi emberek is különféle füveket és hajlékony ágakat kötöztek a kiválasztott menyasszonyuk végtagjai köré, mivel hittek azok védelmező erejében. Később, az ókori Egyiptomban, az esküvői gyűrűvel a női viselője a férj fizikai vagyonára is társtulajdonosi igényt szerzett. Rómában aztán az első romantikus dimenzióval is gazdagodott az egész, és a gyűrű annak a jelképe lett, hogy a nő megnyitotta a férfi szívét (a gyűrű díszítésében elhelyezett kulcs a családi kincstárhoz való hozzáférés jogát is jelezte). Törökországból pedig egy gyűrű-fejtörő is ismert, amely kisebb darabokra esett, ha lehúzták az ujjról és az illető személy nem tudta egyedül visszahelyezni az ujjára. Ez a férj hosszabb távollétében a hűség biztosítékaként volt hivatott működni.


Gyűrűk az ifjú házasok kezén

Hogyan hordjuk az eljegyzési gyűrűt és a karikagyűrűt

Rendszerint tehát mindkét gyűrűt, a jegygyűrűt és a karikagyűrűt is a bal kéz gyűrűsujján viselik. A legnépszerűbb módja ezek kombinálásának az, hogy a karikagyűrűt „közelebb a szívhez” viselik, tehát elsőként és a tenyérhez közelebb. Majd e fölé húzzák rá az eljegyzési gyűrűt. Ha esküvőre készülnek, aggodalomra adhat okot, hogy mi legyen az eljegyzési gyűrűvel az esküvő napján, hogy az oltárnál ne álljon a karikagyűrű útjában. Mivel nem egy merev szabályról van szó, több megoldás is lehetséges – az eljegyzési gyűrű ideiglenesen áttehető a jobb kéz gyűrűsujjára, vagy a helyén lehet hagyni és a karikagyűrűt fentről ráhúzni és a pozíciójukat csak később megcserélni, esetleg az esküvő napján azt egyáltalán nem viselni és csak a karikagyűrűt tenni a csodálat tárgyává.

Gyűrűk a menyasszony kezén

 

Bárhogy is dönt, hasznos dolog az összes lehetőség kipróbálása, már csak az érzés miatt és annak érdekében, hogy világossá váljon, melyik módot preferálják majd az esküvő utáni mindennapi viselésnél. Ha például az ellenkező sorrendű viselést választja, akkor tudnia kell, hogy semmi esetre sincs szó vétségről vagy a hagyományok megszegéséről. Éppen ellenkezőleg, a gyűrűk olyan sorrendben való hagyása, amilyenben kapta azokat, rendelkezik logikával – az esküvő, mint tartós kötelezettség az eljegyzés során kinyilvánított ígéret beteljesülése. És ennek a szimbolikus sornak a kicsúcsosodása lehet a házasságban töltött évek tekintetében az évfordulós gyűrű (amely Nagy-Britanniában már régóta népszerű).

Hasonlóképpen a jobb kéz előnyben részesítése a ballal szemben nem csak hogy elfogadható, hanem több országban viszonylag szokványos is. Az ókorban ugyanis a jobb oldalt gyakran kapcsolták a jóhoz a balt pedig a rosszhoz – a latin sinister szó „balt” jelent, azonban a modern nyelvekben a baljóslatú és veszedelmes jelölésére használják. Így az eljegyzési vagy esküvői gyűrű, illetve mindkét gyűrű jobb kézen való viselése számos kultúrában értelmet nyert. Az európaiak eszerint járnak el például Ausztriában, Németországban, Dániában, Norvégiában, Lengyelországban, Lettországban, Oroszországban, Bulgáriában és Ukrajnában, valamint Belgium egyes részein is.

Gyakorlati okokból, mivel a világ népességének mintegy 87 %-a jobbkezes, azonban mégis előrelátóbbnak és biztonságosabbnak tűnik a gyűrű hagyományos, bal gyűrűsujjon való viselése. Mindkét gyűrű, a gyakran nem elhanyagolandó anyagi értékén kívül számszerűsíthetetlen szentimentális értékkel is rendelkezik, és a mindennapi manuális tevékenységek során a sérülésük veszélye így jelentősen csökkenthető. Természetesen a balkezesekre ennek az ellenkezője érvényes.

A fő oka annak, amiért mindkét gyűrűt más kézen viselik, az szokott lenni, hogy a stílusukat tekintve nem illenek össze. Azokban az esetekben, ha más színűek, mindkettő viszonylag vastag, vagy valamilyen részletében vagy kidolgozásában jelentősen eltérő, jobb ezeket különválasztani. Az, hogy melyiket melyik kézen hagyja, teljes mértékben Öntől függ.

A kényelemnek sok formája van, és ha Ön számára ez az elsődleges, a csupán egy gyűrűre való korlátozódás a legmegfelelőbb megoldás lehet. Ez rendszerint a karikagyűrűt jelenti, de az előző példákhoz hasonlóan, a választás csak Öntől függ.


Szokások és hagyományok a világban

A bal kéz gyűrűsujja a mi vidékünkön már régóta előnyben részesül a többi lehetőséggel szemben, azonban azok számára, akik más stílust választanak, a világ különböző országai e tekintetben saját eredeti tippekkel és ötletekkel szolgálnak.

Németországban szokás az eljegyzési gyűrű bal kézen való viselése, és az csak az esküvő után kerül át a jobbra. Brazíliában, Törökországban, Libanonban és Szíriában ez éppen fordítva van – a gyűrű a jobb kézről a balra kerül át.

A menyasszony keze

Eljegyzési gyűrű mindkét partner számára – ez Chilében, de egyes skandináv államokban is a kölcsönös érzéseik kinyilvánításának bevált módja. Chilében hagyományosan a jobb kézen hordják, és az esküvő után az ifjú házasok mindketten a másik kezükre helyezik át. Svédországban a jegygyűrűk egyszerűbb kialakításúak szoktak lenni, inkább a mi karikagyűrűinkre emlékeztetnek. Az esküvői gyűrűk aztán átgondoltabbak, nagyobb kövekkel és gazdagabb díszítéssel.

Ellenben Argentínában eljegyzési gyűrű nélkül zajlanak az események. Az esküvői gyűrűk váltására már az esküvő előtt sor kerül, és az esküvőt követően azokat csupán áthelyezik a jobbról a bal kézre.

Kínában a feleségek a karikagyűrűt a jobb „dolgozó” kézen hordják. Ezzel arra utalnak, hogy háztartást vezetnek. A férfiaknál gyakrabban látható a bal kézen.

Nagyon átgondolt hagyományt követnek az írek. Claddagh a megnevezése annak a gyűrűnek, amelyen két kéz szívet tart, amelyen egy apró korona látható. A mód, ahogy az ujjon viselik, sokat elmond a női viselője állapotáról. Ha a jobb kézen található, miközben a korona befelé mutat, hajadon, egyedülálló kisasszonyról van szó. A jobb kézen, de koronával kifelé hordják azok a hajadon hölgyek, akiknek párjuk vagy jegyesük van. És a bal kézen kifelé néző koronával rendszerint csak a házas asszonyokon látható.


A hagyományos ír Claddagh gyűrű koronával

A tipikus francia eljegyzési gyűrűnél az elhelyezésénél fontosabb, hogy a jó ízlés megtestesítője legyen. Nem gyémántot, hanem valamely színes követ tartalmaz, mint rubin, smaragd vagy zafír. Ideálisan ahhoz a hölgyhöz kell passzolnia, aki viseli.

A díszítések jelentős szerepet játszanak az észak-amerikai bennszülött lakosság gyűrűin is. Az előnyben részesített anyag az ezüst, amelyet féldrágakövekkel és természetes anyagokkal díszítenek. A motívumok a szent állatokat, vagy természeti istenségeket jelenítik meg és a kidolgozás formájának nagyobb szimbolikus jelentősége van, mint a viselés módjának.

Az ortodox Oroszországban az esküvői gyűrűk vallási alapúak. Három kisebb – rózsaszín, fehér és sárga – kölcsönösen egymásba fonódó karikagyűrűből állnak, amelyek a szentháromságot jelképezik. Ezt a gyűrűt a jobb kézen viselik.

Egyes hindu kultúrában az eljegyzési gyűrűt, amelyet Bichiya-nak neveznek, a változatosság kedvéért nem a kézen, hanem a lábujjakon hordják.

Még egzotikusabb és különlegesebb lehetőség, ha mindkét gyűrűt egyéb ékszerrel vagy dísszel helyettesítik. Dekoratív karkötők, nyakláncok, fejfedők és tetoválások a merészebb, eredetibb és kevésbé komfortos egyének számára jelenthetnek megoldást.

Akár az érdeklődést szeretné elsősorban felkelteni, vagy érthető módon kommunikálni a környezettel a családi állapotát, vagy csak csendben hordani a gyűrűt az érzelmei kifejezéseként, ne feledje, hogy az egyetlen szabály, amit a viselése során be kell tartani, hogy nincs szabály!


27.11.2019


További cikkek