Az arany hagyománya és szimbolikája különböző kultúrákbanAz arany hagyománya és szimbolikája különböző kultúrákban

Az arany az emberi történelem során mindenütt jelen lévő szimbólum és értékörző. Ennek a nemesfémnek, a világ különböző időszakaiban és régióiban, jelentősége folyamatosan változott, azonban soha egyetlen fémnek se volt nagyobb befolyása az emberiség  fejlődésére, mint az aranynak.


Arany rögök

A világ különböző kultúrái az aranyat olyan egyetemes fogalmakkal és értékekkel kötik össze, mint a vitalitás, az élet, az egészség, a bölcsesség, a fény, az erény, az egység és természetesen a jólét. A gazdagságot és a luxust mindig is az arany jelenlétével társították, ahogyan a monarchiákat és az arisztokráciát is.

Az arany, vegyjele Au (a latin aurum szóból, jelentése "ragyogó hajnal"), nemesfém, amelyet ősidők óta használnak ékszerek, érmék, szobrok, edények készítésére, valamint épületek, emlékművek díszítésére, stb. Az arany ellenáll az oxidációnak, a korróziónak, a savaknak, a bomlásnak, és még tengerrel vagy édesvízzel való közvetlen érintkezésben sem változik. Az arany megjelenésének megváltoztatásának egyetlen módja, ha megolvasztjuk! Amikor az emberek felfedezték a sárga fém tartósságát, az örökkévalóság és a tökéletesség szimbólumának tekintették. 

Ritkasága és esztétikai tulajdonságai ideális anyaggá tették az uralkodó osztályok számára hatalmuk és státuszuk demonstrálására.

Arany tömbök és érmék

Az arany, mint ékszer

A legtöbb ókori kultúrában az arany, értékének, esztetikai tulajdonságainak, rugalmasságának, lágyságának köszönhetően közkedvelt volt az ékszerészetben és a művészetben egyaránt. Az elektrumot (az arany és ezüst természetes ötvözete) az egyiptomiak használták ékszerekben Kr.e. 5000-től. Az arany ékszereket férfiak és nők egyaránt viselték a sumér civilizációban ie 3000 körül. aranyláncokat pedig először Ur városában készítettek Kr.e. 2500-ban. Minószi civilizáció Krétán a Kr.e. 2. évezred elején. nevéhez fűződik az első láncékszerek elkészítése, a minósziak pedig hatalmas mennyiségű ékszert készítettek sokféle technikával. Az arany ékszerek nyakláncok, karkötők, fülbevalók, gyűrűk, tiarák, medálok, tűk és brossok formáját öltötték. Dél-Amerikában, Peruban a Chavin civilizáció hasonló módon dolgozta fel az aranyat ie 1200 körül. az aranyöntést pedig a nazcai társadalom tökéletesítette ie 500-ban. 

A rómaiak aranyat használtak drágakövek és féldrágakövek kirakására, a divat egészen a bizánci korszakig tartott, az aranyat gyöngyökkel és drágakövekkel díszítették.

Papiruszon ábrázolt egyiptomi hieroglifák

Fizető eszköz

Az aranyat érmék verésére először az ie 8. század végén használták. Kis-Ázsiában szabálytalan formájú és gyakran csak az egyik oldalukra verett érmék általában elektrumból (arany és ezüst keverékéből) készültek. Az első dombornyomott képekkel ellátott tiszta aranyat Kroiszosz lídiai királynak tulajdonítják. A mükénéi civilizáció is használt aranyat, akárcsak a későbbi görög és római birodalom, bár az ezüst volt a leggyakrabban használt anyag. Az ókor egyik leghíresebb aranyérme a Konstantin császár uralkodása alatt bevezetett római érme, súlya elérte a 70 troy unciát, és az i.sz. 4. és a 12. század között volt érvényes. 

Aranyérmék

Művészet

A tömör arany értéke és szépsége ideális anyaggá tette különösen fontos politikai és vallási tárgyak, például koronák, jogarok, szimbolikus szobrok és fogadalmi felajánlások számára. Az elhunyt státuszának jelképeként néha a halottakkal együtt temették el az aranytárgyakat. Valószínűleg a leghíresebb példa az úgynevezett Agamemnon maszkja, amelyet Mükénében találtak. A perui inka civilizációban az aranyat Intia napisten verejtékének tekintették, ezért mindenféle vallási jelentőségű tárgyat, különösen maszkokat és napkorongokat készítettek belőle. Az ókori Kolumbiában az aranyat hasonlóképpen tisztelték fénye és a nappal való kapcsolata miatt, porított formában pedig a leendő király testének fedésére használták az El Dorado legendáját kiváltó pazar koronázási szertartáson.

Dekoratív burkolatként az aranylemezt és az aranylevelet szentélyek, templomok, sírok, szarkofágok, szobrok, díszfegyverek és páncélok, kerámiák, üvegek, ékszerek díszítésére használták már az egyiptomi idők óta. Az ókorból származó aranylevél használatának talán leghíresebb példája Tutanhamon király halotti maszkja. Az aranyat cérnaként is használták, és szövetekké szőtték.

Agamemnon arany maszkja

Orvoslás

Az aranyat rugalmasságának, tartósságának és változhatatlanságának köszönhetően több mint 3000 éve használják a fogászatban. Az etruszkok a Kr. e aranyhuzalt használtak az állatok pótfogainak rögzítésére. Az aranyat a gyógyászatban is használták, Plinius például a Kr. e. 1. században azt javasolta, hogy a "varázsitalok" elleni védekezésül aranyat alkalmazzanak a sebekre. 

Hamisítvány

Az aranyat, ritkasága miatt, időtlen idők óta hamisítják. Ez késztette az ókori egyiptomiakat arra, hogy feltaláljanak egy módszert a tisztaságának meghatározására, ami az ún tűzpróba volt, amikor egy kis aranymintát vettek, és egy kis tégelyben sok ólommal megolvasztották. A tégely csonthamuból készült, és az égetés során felszívta az ólmot és minden más nem nemesfémet, így csak arany és ezüst maradt. Az ezüstöt salétromsavval eltávolítottuk, a maradék tiszta aranyat lemértük, és az olvasztás előtti tömeghez viszonyítottuk.

Az arany olvasztása


Arany a különböző világkultúrákban

Érdekes, hogy az aranyat gyakorlatilag minden kontinensen és sok kultúrában elismerték (sőt imádják) ősidők óta. Az emberek gyakran mágikus erőt tulajdonítottak neki, és gyorsan a gazdagság szimbólumává vált. 

 

Egyiptom

Az ókori egyiptomiak azt hitték, hogy az arany az istenek tápláléka, ezért használták temetési szertartásaikon. Az emberek annyira hittek az arany isteni erejében, hogy néha ettek vagy ittak belőle, hogy megtisztuljanak vagy gyógyuljanak. Sok fáraósírban gyönyörű arany díszek és ajándékok voltak, még a múmiák szarkofágjaiban is. Ma falfestményekről tudjuk, hogyan állítottak elő aranyat az egyiptomiak. Az ókori egyiptomiak számos aranyfeldolgozási technikát találtak ki, amelyek közül néhányat még ma is használnak, bár kifinomultabbak.

Tutanhamon aranysírja

Írország

Az írek régóta készítenek arany karkötőket és nyakláncokat (torques, gorgets and crescents). Gyakran elrejtették őket mocsarak és folyók mélyén, ajándékként a kelta isteneknek. 

 

Afrika

Az arany az afrikai kultúrákban is gyakran használt anyag volt. Leginkább azért volt rá szükségük, hogy főnökeik házának díszítésére szolgáló dolgokat készítsenek. A legtöbb aranyból készült holmit szertartásokhoz használták, és gyakran nagyon bonyulult formák születtek. 

 

Ázsia

Az aranyat széles körben használták a templomok díszítésére. Az egyik leghíresebb a pekingi Tiltott Város, amelyben arany bútorok, dekorációk, függönyök és egyéb tárgyak találhatók. Japánban is vannak olyan templomok, amelyeket tetőtől talpig arany borít. A thaiföldi Bangkokban található az Arany Buddha, a világ legnagyobb tömör aranyból készült szobra.

Arany Buddha-szobor Thaiföldön

India

Az arany ékszerek régóta az indiai kultúra fontos elemei. Úgy gondolják, hogy az arany ékszerekben való felhasználása az ókori Indiából származik, ahol szent fémnek tekintették, és gyakran használták vallási rituálékban és szertartásokban. Az egyik legkorábbi utalás az aranyra az indiai kultúrában az ősi hindu szentírásokban, a Védákban található. Ezek a szövegek az aranyat isteni fémként írják le, amely a Napot jelképezi, és ennek eredményeként gyakran hozták kapcsolatba az istenekkel. A hinduizmusban úgy tartják, hogy az arany erős energiával rendelkezik, és képes megtisztítani a lelket. Rituálékban is használták az istenek megnyugtatására, szerencsét és jólétet hozva. 

 

Athén és Róma

A görög hagyomány szerint az arany a napot és a napcsillaghoz kapcsolódó összes szimbolikát idézi: gazdagságot, termékenységet, szeretetet, odaadást, a fény otthonát, a tudást. Apollón, a Nap istene arany ruhát viselt és arany fegyverei voltak. A római uralom idején az arany volt az uralkodó nemesfém. Róma növekvő városai és virágzó kultúrája vonzotta a képzett kézműveseket, akik sokféle arany ékszert (tűk, gyűrűk, medálok, fülbevalók, fejdíszek) készítettek.

A történészek úgy vélik, hogy az a szokás, hogy a házasság és az elkötelezettség jeleként aranygyűrűt adtak, a Római Birodalomból származik. Idővel a rómaiak nemcsak ékszereket készítettek aranyból. Konténereket, dísztárgyakat és egyéb dolgokat is készítettek belőle a gazdagok háztartása számára. Az arany a gazdagság jele volt. Csak a kereszténység megjelenésével hagyták abba halottaik arany ékszerekkel való eltemetését.

 

Dél Amerika

Az inkák, a Kolumbusz előtti Amerika egyik legfejlettebb civilizációja, nagy jelentőséget tulajdonítottak az aranynak. Vallásukban az aranyat Intim napistennel hozták kapcsolatba. Az inkák azt hitték, hogy Inti az ősük, és hogy a nap aranyból készült. Mint ilyen, az aranyat szent fémnek tekintették, és gyakran használták vallási szertartásokon és az isteneknek való felajánlásokon. Az inkák azt is hitték, hogy az aranynak gyógyító tulajdonságai vannak, és betegségek kezelésére használták.

Vallási és szimbolikus jelentése mellett az aranyat a mindennapi életben is használták, az inkák képzett fémmunkások voltak, és bonyolult és gyönyörű ékszereket, szobrokat és egyéb díszítő tárgyakat készítettek belőle. 

 

Arany a vallásokban

A Biblia számos példát tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az aranynak eltérő jelentése van. Amikor az izraeliták elkészítették az aranyborjút, istenként imádták. Tehát az arany ebben az esetben a bálványimádást szimbolizálja. De Mózes is használt aranyat a frigyládánál. A legtöbb keresztény és zsidó a túlvilágon az arany paradicsomot várja. Az Újszövetségben az arany megőrzi értékét, és a bölcsek ajándékai között szerepel a kis Jézusnak. A Bibliában az arany és az ezüst gazdagságot, királyságot és istenséget jelöl.

A Koránban az aranyat paradicsomi anyagnak tekintik. Egyes muszlim tudósok azonban úgy hivatkoznak az aranyra, mint a férfiakra. A saría törvény még azt is kimondja, hogy a muszlimok nem tarthatnak aranyat spekuláció vagy jövőbeli érték miatt. Ehelyett az arany közös valuta. 

A bahá'í hit és a szentírások szerint az arany a tisztaságot és a lelki gazdagságot jelképezi. A bahá'í történelem képletesebben írja le az aranyat, mint az anyagi fémet. Szerintük a fém tűzben való megtisztulása metafora, amely a spirituális tökéletesedés folyamatát jelzi.

A hinduk szerint az arany tisztít. A nemesfém a gazdagság, a hatalom és a bölcsesség szimbóluma. Ha valaki aranyat ad, jólétet és jó egészséget kíván. Az arany szépsége miatt egyes hinduk a nőiességgel társítják.

Kis arany tömbök

 

Mihez kötik a nemzetek az aranyat?

  • Amerikában az arany fényességet és pénzt jelent.
  • A kínaiak az aranyat a sárga árnyalataiként ábrázolják.
  • A britek számára az arany a korona, a királyság és a királyi rang szimbóluma.
  • A mexikóiak aranyat használnak katedrálisaik díszítésére.
  • Japánban az arany a gazdagság, az erő és a hatalom szimbóluma.
  • A divat- és szépségérzékükről ismert franciák számára az arany a könnyű luxust és a dekorációt jelenti.
  • A legtöbb európai országban az arany a harmóniát, a szolidaritást és az erőt jelenti. Az európai zászló arany színekkel emlékezteti tagjait arra, hogy gazdagságuk és hatalmuk az egységtől függ.


07.03.2023


További cikkek